Az ízületek alsó végtagjainak betegségei


A köszvény és tünetei

Szepesi Kálmán A csont—ízületi rendszer sajátosságai gyermekkorban A csont—ízületi rendszer felépítésében és működésében gyermekkorban igen jelentős eltéréseket mutat a felnőttekével szemben. Ez abból adódik, hogy a gyermekek csontjai folyamatos növekedésben vannak, és ehhez olyan speciális anatómiai alkotóelemekre physis, metaphysis van szükség, amelyek a felnőttben egyáltalán nem léteznek, és amelyek működése, funkciója is eltér a felnőtt csontját felépítő érett lemezes csontszövetétől.

A végtagok hossznövekedése az azokat felépítő csöves csontok diaphysisének egyik vagy mindkét végén az ízületek alsó végtagjainak betegségei metaphysisekben történik.

az ízületek alsó végtagjainak betegségei fájdalom a könyökízület benyomásakor

A metaphysiseknek a diaphysissel átellenes felszínén találjuk a physist növekedési porcez termeli folyamatosan a porcszövetet, amelynek elcsontosodásából keletkezik az új csont a metaphysisben, ami a csöves csont hosszanti növekedését eredményezi. A physisnek a csontvég felé eső oldalán találjuk a másodlagos csontmagból fejlődő epiphysist.

Ha a húgysavszint a laborvizsgálatok során nem is tűnik mindig emelkedettnek, a csökkentése hosszú távon enyhíti a köszvény tüneteit.

Ebben szintén zajlik enchondralis csontosodás az ízületi porcnak a csontmag felőli felszínén. Ez azonban az ízületi véget, ízületi felszínt növeli és alakítja, a csont hossznövekedésben nincs jelentős szerepe Rövidítések — T: terime; R: rubor; D: dolor Fontos tudni, hogy a physisen vérerek nem hatolnak át, tehát az epiphysis vérellátása önálló, a diaphysistől független, és ezért igen sérülékeny.

barkanyikft.hu | Betegségek

A számos jól ismert epi- és apophysis ischaemiás károsodásnak, necrosisnak, melyek főleg a praepubertásban jelennek meg, az ízületek alsó végtagjainak betegségei a magyarázata az az ízületek alsó végtagjainak betegségei olyan másodlagos csontmag, mely — szemben az epiphysissel — az ízületek alsó végtagjainak betegségei képez ízületi véget, pl. A metaphysisek vérellátása igen bőséges; ez a haematogen fertőzések megtelepedésének a szokásos helye.

A köbös és a lapos csontoknak nincs metaphysise, ezek növekedése az egyes felszíneiket, szélüket borító epiphysisekben történik ugyancsak enchondralis csontosodás útján. A csigolyák testének magasságát például az alsó és felső zárólemezüknek megfelelően található epiphysisek növelik, a medencelapátot a crista ilei mentén elhelyezkedő epiphysis.

A hossznövekedéssel ellentétben, a csontok vastagságbeli növekedése endesmalis csontosodás útján, felszíneiken történik, a periosteum felől. Betegvizsgálat ortopédiai betegség esetén A mozgásszervek szokásos gyermekgyógyászati vizsgálatának leírása megtalálható a Maródi L.

Gyermekgyógyászati Propedeutika c. Ha kifejezetten mozgásszervi panaszok vagy tünetek miatt végezzük a vizsgálatot, akkor az alábbiak szerint járunk el. Először egészében vizsgáljuk a gyermeket.

Kezelésükben a műtéti beavatkozások mellett fizioterápiás módszereket használ, és gyógyászati segédeszközöket alkalmaz. A gyógyszeres kezelés jelentősége alárendelt.

Elemezzük a testarányokat, a jobb és a bal oldal szimmetriáját, a beteg tartását, mozgását, járását, izomtónusát. Ezután következik a beteg testrész részletes megtekintése, megtapintása. Ha alaki eltérést, deformitást észlelünk, azt cm-ekben kifejezve leírjuk; a végtagok tengelyeltérését az irány meghatározásával, nagyságát szögekben kifejezve adjuk meg.

Megvizsgáljuk az érintett és szomszédos ízületek mozgásait minden lehetséges mozgási síkban flexio, extensio, ab-adductio, rotatioés terjedelmüket szögekben fejezzük ki. Ha valamely ízület fájdalmas, fontos meghatározni, hogy az ízület mely mozgása az, és az ízület milyen helyzetében jelentkezik a fájdalom. Igen fontos az alsó végtagok hosszának pontos meghatározása, mert a végtaghosszkülönbség rossz tartást statikus scoliosist és sántítást okoz.

A végtagok hosszát a spina iliaca anterior superior és a belboka között mérjük, a két oldal különbségét abszolút végtaghosszkülönbségnek nevezzük.

Ha viszont álló helyzetben vagy fekve, a végtagokat egymással párhuzamosan kinyújtva valamelyik végtagot hosszabbnak látjuk, mert a csípő-ízületben abductiós contractura áll fenn, akkor relatív hosszabbodásról beszélünk, vagy ha ugyanígy az ízületek alsó végtagjainak betegségei, a csípőízület adductiós, illetőleg flexiós contracturája miatt a végtag rövidebbnek tűnik, akkor relatív vagy látszólagos rövidülésről szólunk.

Relatív hosszkülönbség esetén a contractura megszüntetésével a végtagok közötti hosszkülönbség megszűnik Általában az ízületek alsó végtagjainak betegségei, páros szervek-ről a jobb és bal oldalt összehasonlító felvételt kérünk.

  • Gyermekgyógyászat | Digitális Tankönyvtár
  • Gyulladásgátló kenőcsök ízületekre
  • A térd alatti ízületek fájnak
  • Az íves ízületek ízületi gyulladásának tünetei l3-l4

Az újabb képalkotó eljárásokat, főleg az ultrahangot és az MRI-t egyre gyakrabban használjuk, elsősorban folyadékgyülem, lágyrészelváltozások kimutatására. A CT-vizsgálat nagy sugárterheléssel jár, de a csigolyákon, medencén pótolhatatlan információkat nyújt a csontok érintettségéről. Izotópos vizsgálat főleg gyulladás, tumor keresésére jön szóba. Laboratóriumi vizsgálatoktól elsősorban gennyes és specifikus gyulladásokban, immunológiai és hematológiai kórképekben, anyagcsere-betegségekben várhatunk diagnosztikus értékű információt.

Ízületi folyadékgyülem esetén fontos a punctatum vizsgálata, a sebváladékból a kórokozót és annak antibiotikum-érzékenységét igyekszünk meghatározni.

A csípő ortopédiai betegségei

Daganatok gyanúja esetén legtöbbször csak a műtét során vett biopsiás anyag szövettani vizsgálata ad definitív diagnózist. Csontrendszeri betegségek Achondroplasia chondrodystrophia. Az achon-drodysplasia a legismertebb veleszületett csontrendszeri betegség, amely jellegzetes dys-proportionalt törpenövéssel jár, és már születéskor felismerhető.

Számos formáját írták le, autosomális domináns öröklésmenetet mutat változó expresszivitással. A csontképzés zavara a metaphysiseket érinti mindegyik formájában. A végtagok, de különösen a comb és a kar rövidek a törzshöz viszonyítva.

A koponya nagy, a homlok boltozatos, az orrgyök behúzott, a lumbalis lordosis fokozott, a genua vara gyakori. A beteg értelmi képességei nem csökkentek.

Az epi-metaphysisek jellegzetes eltérései röntgenfelvételen jól láthatók. Ortopédiai kezelésre ritkán van szükség.

Bizonyos esetekben szóba jön a végtagok hosszabbítása a törpenövés korrigálására. Felnőttkorban ritkán lumbalis spinalis stenosis tünetei alakulnak ki az ízületek alsó végtagjainak betegségei szűk gerinccsatorna miatt, ami műtéti megoldást igényelhet.

Exostosis cartilaginea multiplex. A csontokon nagy számban találhatók porccal borított exostosisok, főleg a csöves csontok metaphysisein az ízületek közelében, de gyakran a lapos csontokon is. Öröklődés megállapítható. Főként nagyobb gyermekeken tapinthatók az exostosisok, amelyek növekedése a physisek záródásáig tart. Panaszokat csak azok az exostosisok okoznak, amelyek ereket, idegeket nyomnak vagy a mozgásokat akadályozzák.

Nagyobb exostosisok le is törhetnek. A panaszokat okozó exostosisokat műtétileg távolítjuk el.

az ízületek alsó végtagjainak betegségei a térd artrózisának blokádja

A betegség autosomalis dominans öröklődésű magas penetranciával, de változó expresszivitással. Osteogenesis imperfecta. A csontok vékonyak, gyengék, törékenyek, mert kóros a periostealis csontképzés, ami a csontok vastagodását eredményezi. A nagyszámú csonttörés következtében deformitások, törpenövés alakulhatnak ki.

Megfigyelhető öröklődés, a sclera gyakran kék. A betegségnek több formáját különböztetjük meg.

az ízületek alsó végtagjainak betegségei közös kezelés portorozban

Súlyosabb esetekben csonttörések már méhen belül is bekövetkezhetnek, halva születés is elő-fordulhat. Az életben maradó betegek csontrendszere változó mértékben érintett, egyeseknél az igen gyakori csonttörések szinte folyamatos kezelést igényelnek és súlyos deformitásokhoz vezetnek, másoknál a törések ritkábban fordulnak elő.

A kezelés lényege a törések gyógyítása. Nagyon fontos a kezelések során a deformitások kivédése, illetőleg a már kialakult deformitások korrekciója. A D-vitamin hiánya okozta anyagcserezavar ld.

D-vitamin-rezisztens rachitis esetében is hasonló deformitások jönnek létre. Az anyagcserezavar rendezésére a görbületek a csontok remodellatiója során általában kiegyenesednek.

az ízületek alsó végtagjainak betegségei fájó térdfájdalom mi ez

Ha ez mégsem következik be a gyógyszeres kezelésre, a nagyfokú tengelyeltéréseket osteotomiákkal korrigáljuk. Neuromuscularis betegségek Infantilis cerebralis paresis. A súlyosabb contracturákkal járó spasticus gyermekek kezelésében az ortopéd orvosnak jelentős szerepe van.

Az égető lábfájdalom okai

Általában a spasticus vagy contracturás izmok inainak tenotomiájával, eredésük leválasztásával, ritkábban csontos deformitásaik korrekciójával javítjuk a betegek mozgásképességét. A csípőízület körül gyakran van szükség az adductiós és a flexiós contractura megoldására az izmok különböző kiterjedésű tenotomiáival. A flexiós térdcontractura miatt a térdflexorokat, a láb equinus contracturája miatt az Achilles-inat hosszabítjuk meg.

az ízületek alsó végtagjainak betegségei xefocam térd artrózisával

A csukló és a kéz ujjainak jellegzetes contracturáin is javítani lehet ínműtétekkel. Csontműtéteket végzünk csípőficam és coxa valga, valamint a láb deformitásainak pl.

A köszvény és tünetei

A spasticus beteg járását járógépekkel is javíthatjuk. Ágyban fekvő súlyos beteg csípő körüli contracturáinak műtéti megoldása az ápolás megkönnyítése céljából is indokolt lehet. A csontok és az ízületek gyulladásai Osteomyelitis acuta. Az osteomyelitis a csontok gennykeltők által kiváltott gyulladása, amely haematogen úton, leggyakrabban a bőr, köldökcsonk vagy a lég-utak megbetegedéséből indul ki.

A kéz kis ízületeinek radiológiája

A betegség súlyos klinikai képpel, magas lázzal, gyul-ladásos laboratóriumi eltérésekkel és erős fájdalommal fájdalom az ujjak ízületeiben hajlítva. Radiológiai eltérések csak 8—10 nap után alakulnak ki, ezért a korai diagnózis megállapítására punctióval, feltárással gennyet keresünk a kóros területen a kórokozók kimutatására és az antibiotikumérzékenység meghatározására.